Napi egymillió dollár a tét – a Világbank becslése szerint ennyi pénz kerül az orvosok, ápolók zsebébe hálapénz formájában nap mint nap Romániában. Hogyha nem tudod megakadályozni, adóztasd meg: ilyen alapon javasolta Mircea Bârsan, a kolozsvári orvosi kamara elnöke a hálapénz törvényesítését.

Az országos kamara és elnöke, Vasile Astărăstoae annyira egyetért az ötlettel, hogy hivatalosan is ezt javasolja a liberális politikus vezette egészségügyi tárcának.

A felvetés botrányt kavart, ami nem csoda, hiszen potenciálisan minden állampolgár érintett. Az egészségügyi minisztérium (MSP) egy 2004-es felmérése megerősíti a világbanki becslést: akkori árakon számolva körülbelül 360 millió dollárt fizettek a betegek zsebből a kórházakban egy év leforgása alatt. A nagyságrendeket tekintve az összeg az állami költségvetés tíz százalékának felelt meg 2004-ben: logikus, hogy bármely bürokratának


kedve támad ekkora összeget megadóztatni.

	Akkor érzik magukat szerencsésnek a romániai betegek, ha a pénzes borítékot legalább csak a műtét után kell átadniuk

A hálapénzek kisebb részét – állampolgáronként és átlagban 16 lejt – a háziorvosok kapják. A minisztérium három évvel ezelőtt úgy számolt, hogy a Romániában élők jellemzően 40 lejt hagynak ott csúszópénzként kórházakban, rendelőintézetekben. A kórházi orvosok átlagosan 80 lej csúszópénzt kapnak egy-egy betegtől.

Hogy melyek az árfolyamok? A botrány nyomán nyilvánosságra került néhány friss, 2008-as adat: 200 euró egy komolyabb vizsgálat (konzultáció), 300 euró egy császármetszés, 400 eurót kapnak a sebészek egy csigolyaműtét elvégzéséért, egy ortopéd műtét – például combcsonttörés – ára 500 euró, legalábbis a bukaresti kórházakban.

A Transindex tavaly novemberi információi szerint Kolozsváron a császármetszés olcsóbb: 150 euró, a természetesen lefolyó szülésért 100 eurót adnak általában a nőgyógyásznak. Viszont friss összegzés az egészségügyi korrupcióról jelenleg nem ismeretes.

>> A születés 100 eurótól kezdődik >>
>> Napi 1 millió dollár hálapénz orvosoknak >>

A betegek természetesen elégedetlenek: különösen az háborítja fel a közvéleményt, ha az orvos (vagy az ápoló) annyira nem tiszteli a hippokratészi esküt, hogy a beavatkozás elvégzését egyértelműen a boríték átnyújtásához köti. A MSP felméréséből különben kiderült, hogy az esetek 35%-ban közvetlenül az orvos vagy az ápolószemélyzet kéri a betegtől a hálapénzt, vagyis nem várja meg, hogy az illető – ismerőseit előzetesen körbekérdezve – maga nyújtsa át, amennyit gondol.

A hálapénzt előre kérő és csak utána operáló orvos bűncselekményt követ el, viszont mivel a dolog elleplezése kölcsönös érdek, kevés eset került az Orvosi Kamara etikai bizottsága vagy az ügyészség elé, így a büntető törvénykönyvnek ez esetben nincs kellő visszatartó ereje. Az utólag fizetett, "klasszikus" hálapénz a kamarai elnök szerint


"hagyományok" kérdése.

A felháborodást fokozza, hogy a MSP maga – hallgatólagosan elismerve tehetetlenségét – már korábban javasolta, hogy a hálapénzek annak az egészségügyi intézménynek a kasszájába folyjanak be, melyben a pácienst kezelték.

	Toplista: Románia 69. a korrupció nemzetközi, 180-as rangsorában 2007-ben Románia a 69-ik helyen áll abban a 180 államból álló rangsorban, melyekben a Transparency International a korrupció mértékét vizsgálta. Ezzel az aránnyal az ország tavalyhoz képest jobban teljesített, ugyanis több ponttal a skála pozitív fele mozdult el. Mindezek ellenére a Romániával egyszerre EU-felvételt nyert Bulgáriához képest még mindig gyengébben áll az ország – ez utóbbi állam egy ponttal Románia fölött található a TI rangsorában. A rangsor alapjául 14 különböző kutatóintézet által 2006-2007 között végzett közvéleménykutatás eredményei szolgáltak. A gyengébb teljesítmény szakértők szerint többek közt annak tulajdonítható, hogy Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nagyon kevés politikus dossziéját zárta le. A jelentés még a Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tevékenységét is negatív kritikával illette – az ok az, hogy az igazságszolgáltatás irányító szerve nem működik egységesen, valamint nem képes megfelelőképpen azonosulni az igazságügyi reformlépésekkel.

Az országos egészségbiztosító pénztár (CNAS) ötlete részben hasonló: eszerint minden egészségügyi szolgáltatásra be kellene vezetni egy bizonyos nagyságrendű illetéket. A szaktárca a biztosító javaslatát nem díjazta; Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter szerint az állampolgárokat nem lehet arra kötelezni, hogy illetéket fizessenek az egészségügyi szolgáltatásokért, miközben ez törvény szerint ingyenesen kijár bármely állampolgárnak, akinek a társadalombiztosítási befizetései rendben vannak.

A tárcavezető a mostani vitában "nyitottnak" mutatkozik bármilyen javaslat iránt, amely segítene megoldani az egészségügyön belül már hagyománynak számító korrupciót. "Lehetséges, hogy ezt a megoldást támogatjuk, de az is lehet, hogy más, ettől teljes egészében vagy csak részben eltérő változatokat" – így hangzott Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter nyilatkozata.

Ehhez az orvosi kamara elnöke, Vasile Astărăstoae annyit tesz hozzá, hogy orvosnak lenni mindig is rangot jelentett, s szolgáltatásaikat meg kellett fizetni. A kamarai elnök Németországra hivatkozik, ahol a betegek pénzt vagy ajándékot adhatnak orvosuknak.

Japánban ajándékkosár és néha boríték járja; Skóciában a sürgősségi betegellátásban maximum 15 eurónyi fonttal lehet hálás lenni a doktornak. Magyarországon és Csehországban szimbolikusan egyeurós hálapénzt vezettek be (de azt már tudni lehet, hogy ez nem járult hozzá a magyar egészségügyi korrupció csökkenéséhez).


A gond csak az, hogyha törvényesítenék a hálapénzt,

ezzel gyakorlatilag privatizálnák az egész – tb-járulékból államilag fizetett, tehát közvetlenül tekintve ingyenes – betegellátási folyamatot. Ha ugyanis legális lenne a csúszópénz, akkor a lényegi különbség tűnne el állami és magánkézben levő egészségügyi intézmény között.

A minisztériumi felmérésből már 2004-ben kiderült, hogy a megkérdezettek 46 százaléka megalázónak tartja a hálapénzezést, és szívesebben fizetne az állami alapellátásban nem elérhető szolgáltatásokért. További probléma az, hogy a csúszópénz a magánszektorban is tovább él – a felmérés alanyainak 18 százaléka nyilatkozta azt, hogy magánrendelő ügyfeleként természetszerűleg fizetett az ellátásért, de ezen felül ajándékot is adott az orvosnak vagy a személyzetnek.

A csúszópénz törvényesítése valószínűleg azt a tehetősebb réteget hozná előnyös helyzetbe, amely jelenleg is képes fizetni az egészségügyi ellátásért: ők valószínűleg magán egészségbiztosítók ügyfelei lennének. A törvényes hálapénz viszont még nyomasztóbban hatna arra a rétegre, mely jelenleg is csak "a piaci ár alatti" mértékben képes kibélelni


az orvosoknak jutó borítékot.

Ha a kórháznak joga lenne leszámlázni a hálapénzt – innen már csak egy lépés mindenféle egészségyügyi ellátás kötelezően fizetőssé tétele.

De ha már feltétlenül a törvényesítés a téma, a jelenlegi keretek között sem akadályozza meg semmi a kórházakat, hogy alapítványokat, támogató egyesületeket szervezzenek, melybe a szakszerű ellátásért valóban hálás betegek annyi pénzt fizethetnek be, amennyit akarnak. Egy ilyen megoldás viszont azért nem felel meg egyik félnek sem, mert az orvos nyilvánvalóan adómentes bevételtől esik el; másfelől a beteg nem bízik abban, hogy tisztességes ellátásban részesül akkor, ha csak megígéri: befizet majd a kórházi alapítványba.


Élesen tiltakozik a felvetés ellen a Transparency International

nemzetközi civil szervezet romániai tagja: a TI arra hívja fel a figyelmet, hogy minden jogszerűen alkalmazott román állampolgár után havonta befizeti a munkáltatója a társadalombiztosítási járulékot, az illető fizetéséből (jövedelméből) levonva. Ebből következően ellátásának költsége már fedezve van. Minden további plusz adó bevezetése gyakorlatilag a tb-járulék emelésével egyenlő.

"Erkölcstelen a bevételpótlás a korrupció elfogadása révén" – áll a TI sajtónyilatkozatában. A szervezet hozzáteszi: az államnak jogában áll adó- és járulékemelésből növelni az egészségügyben dolgozók fizetését, de ugyanakkor kötelessége a betegek jogait védeni a rendszerszintű korrupció visszaszorításával. A közlemény – melyet a szervezet hazai elnöke, Victor Alistar ír alá – arra utal, hogyha ez nem történik meg, akkor az állampolgárok részben fölöslegesen fizetnek tb-járulékot.

A hálapénz törvényesítése veszélyes precedenst teremthet – figyelmeztet a civil szervezet, mert ennek nyomán a köztisztviselők vagy a bírói testület tagjai is kérhetnék a hasonló helyzetek legalizálását.

Továbbá Románia – egy ilyen intézkedés bevezetése nyomán – könnyen az uniós bíróság (European Court of Justice) előtt találhatja magát. Az ország ugyanis 2002-ben ratifikálta az Korrupció Elleni Európai Konvenció polgári jogi és büntetőjogi részét egyaránt. A hálapénz törvényessé tétele a konvenció egyértelmű megsértése lenne.